A talált hangokat összefésülő cimboráink már régen elfeledték a hideg háborút a fülledt philadelphia-i szubtrópusi hangulatban. Az orosz-amerikai barátság jeleként két tajgáról szalasztott kollaboránsukat kértél fel egy újabb megjelenésre. A két kislemezből álló orosz frontvonal második példánya a “Magic Tunes EP” után lecsóba, illetve stílszerűen kaviárba csap, amikor előkotorja a leghipnotikusabb minimalisztikákat, hogy bugyborgó mintaorgiába fojtsa őket. Otthon hallgatva talán megijedhetünk a lassanként teljes alakot öltő akusztikus entitásoktól, de egy éjféli klubkurzust többedmagunkkal meglátogatva már a gurgulázó basszusok és a négy fal között pattogó mókás ritmusok fognak lekötni. A “Caviar” folyamatosan fejlődő funk bomba, mely savba mártott tekintélyes szubokkal rugdos a terem közepére, miközben a precízen elhelyezett effektektől és digitális rettenetektől libabőrösek leszünk. A “Dirty Flat” monoton minimál technója szinte csak visszhangokkal komponál, majd a “Smolensk”-hez hasonlóan a talált minták armadáját zúdítja ránk. Az előbbi lendületességére az utóbbi visszafogottsága reflektál, végül a digitális fejű vásárlók a “Bad Pol” bónusszal is gazdagabbak lehetnek. Jó kis játékos lemez és hozva a bevált papírformát, a kaviár a legízletesebb falat.

c0p