A dub óceánban tömény basszus hömpölygést kiváltó, sokszor gyerekes hangokkal dolgozó dubstep újabb fegyvertényt könyvelhet el magának. Ezúttal egy szép reményű hollandus hangkoordinátor gyarapítja a minőségi alkotók táborát. Martyn eddig drum and bass körökben puffogtatta soulful darabjait, de a detroiti gépzenék iránt érzett vonzalmát sem rejtette véka alá. Legújabb korongját az anno szintén detroit technót dnb-vel ötvöző klasszikus, a “How You Make Me Feel” elkövetője, Marcus Intalex adja ki. Martyn és Marcus szakítanak a hagyománnyal és a dnb címkénél Motorcity örökségét berlini minimál sistergéssel és súlyos chord futammal mélyítő dubsteppel dupláznak. A “Broken” halfstep meditációja akár a legendás Hard Wax HQ-ról is származhatna, hiszen legnagyobb örömömre a Monolake duó másik motorja, T++ is hasonlókat produkál mostanában. Dubbal fertőzött, hidegen tálalt mélyűri minimalizmus harmonizál a be-beúszó detroiti stringekkel és egy szétszedett tompa dzsungelből újrahasznosított dubstep ritmussal. A “Shadowcasting” ugyanazt a receptet használja, csak máshogy keveri a komponenseket: itt a hideg minimalizmust vérbő broken basszus terápia segíti ki a tánctéren. Komplex, folyamatosan épülő gazdag hangpark taszít ki a fotelből, főleg, amikor a 2step ritmus mellé megérkezik a nehéztüzérség is. A kilotonnás basszus mellett a férfi vokál ugyanúgy elfér, mint a TB-303 vagy a house elemek, miközben éteri lebegés szövi át a teret és időt. A hollandus ismeretlen vizeken evez, miközben a párhuzamos dimenzióként futó stílusok között teremt átjárót. Nálam Martyn korongja az év egyik legjobb berlindubstep-akármi húzása.

c0p