A UK Steppa hangulat egyre jobban elhatalmasodik a dubstep szcénán és a kijelentést RSD jelenléte is vaskosan aláhúzza. A frissen csengő név nem sok megjelenést tudhat a háta mögött (nagyjából pont ez az első), de ha azt írom, hogy a bristol-i hangzás egyik úttörőjével nézünk farkasszemet… R, mint Rob, S, mint Smith. A Smith&Mighty és More Rockesrs arca a nyolcvanas évek végétől szerves része a város meghatározó hangjának. Bristol mindig a basszusoktól búgott, most a trip hop, jungle (Roni Size és baráti köre) és dub kultúra után a bristoli közeg London legújabb hangját veri vissza szalagos visszhangként: mélyebb, koszosabb, füstösebb és súlyosabb, mint a főváros találmánya. RSD a bristoli zenészekre specializálódott, fiatal Punch Drunk égisze alatt kapcsolja be a földrengés generátorait. A “Corner Dub (Blue&Red Rmx)” klasszikus hangzása igazi lendületes XXI. századi steppa búgócsigaként duruzsol egy-egy dubstep-es dob, roots zongora és dub delay között, miközben skank szag terjeng a masírozó dobok mellett és monotónia ringatja a fejeket. Több visszhang van benne, mint a skót barlangokban és ez a túloldalon kibukkanva sem változik. Igaz, a “Pretty Bright Light” már dubstep kompatibilis egy remekül guruló dzsungeles breakbeat dobszerkesztéssel, amit teringette basszus bugyogás és megfogó férfi kántálás kerekít egésszé. Egyszerű, mégis megunhatatlan. Igen, a Punch Drunk is kiveszi a részét abból, hogy, Bristol-t jó ideje a legjelentősebb dubstep innovátor bázisként aposztrofálhatjuk. Csak így tovább!

c0p